Holdfogyatkozás

A holdfogyatkozás egy csillagászati jelenség. Ilyenkor a Hold a Föld árnyékába kerül. Ha teljesen eltakarja az árnyék, akkor teljes holdfogyatkozásról, viszont ha csak részben takarja el, akkor részleges holdfogyatkozásról beszélünk. Ritkább, mint a napfogyatkozás, de a Föld egy adott pontjára nézve mégis gyakoribb, mivel ezt (a napfogyatkozással ellentétben) bolygónk feléről látni lehet. Nem következik be olyan sokszor, tehát ha módunk van rá, akkor érdemes megcsodálni ezt az égi fényjátékot.

A teljes holdfogyatkozás során, mint említésre került, a Hold teljes egészét eltakarja Földünk árnyéka. Mivel a Föld Holdra vetülő árnyéka (árnyékkúpja) mindig nagyobb, mint a Hold, ezért csak teljes, illetve részleges holdfogyatkozás figyelhető meg. (Az az eset például, amikor napfogyatkozásnál a Hold nem tudja teljesen kitakarni a Napot, ezért fényes gyűrű látható a Hold körvonala mentén, sajnos holdfogyatkozás esetében nem jöhet létre.) Azt hihetnénk, hogy amikor bekövetkezik a teljes holdfogyatkozás, akkor a Hold teljesen eltűnik az égboltról. Azonban ez egyáltalán nem így van. Ilyenkor nem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem csak a fénye változik narancsvörös színűre. Ez azért van így, mert ilyenkor bolygónk légköre által szórt fény világítja meg.

holdfogyatkozas

Részleges holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Föld árnyéka a Hold csak egy részét takarja ki. Ebben az esetben a holdfogyatkozás három különböző fajtáját különböztetjük meg attól függően, hogy a Hold a Föld árnyékának melyik részén halad át. A részleges holdfogyatkozás természetesen nem annyira látványos, mint a teljes holdfogyatkozás, sokszor a Hold fényének a változása szabad szemmel alig, vagy nem is látható.

A holdfogyatkozás már évezredek óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, így nem csak tudományos, hanem mitológiai jelentősége is van.
Az ókorban például egy gonosz dolognak tartották, azt hitték, hogy ilyenkor vér önti el az amúgy fényesen világító holdat, így baljós jelentést társítottak ehhez a jelenséghez.
A viking mitológiában Mani/Máni volt a Hold istene, aki egy lovak által húzott szekérrel repül át az éjszakai égbolton. Üldözi egy farkas, és ha túl közel ér, akkor bekövetkezik a holdfogyatkozás.
A Dahomey mitológiában szintén megtalálható a Hold istene. Ő Gleti, a holdistennő, az összes csillag anyja. Holdfogyatkozás pedig akkor történik, ha a férje árnyéka kitakarja az arcát.

Asztrológiai szempontból a holdfogyatkozás feszültséget jelez előre. Ilyenkor a Nap (az apa) és a Hold (az anya) szembe kerülnek egymással. Mi az ő gyermekeik vagyunk, de nem tudunk beleszólni ebbe a vitába. Ilyenkor nem árt kerülni a feszült helyzeteket, illetve próbáljuk minél higgadtabban, megfontoltan kezelni azokat.

Egy másik érdekes dolog a holdfogyatkozás kapcsán a „tízmilliószoros nap”. Ez a kifejezés a buddhista hitvilágból ered. A buddhisták azért nevezték el ezt a napot így, mert hitük szerint azok a kívánságok, és gondolatok, amik ezen a napon fogalmazódnak meg bennünk, tízmilliószorosára erősödnek fel, és később majd tízmilliószoros erővel jelennek meg az életünk során. Ezért figyelni kell, hogy ezen a napon milyen gondolataink, kívánságaink vannak.

A holdfogyatkozás egy csodálatos dolog. Nem csak szemet gyönyörködtető, hanem sokak számára mélyebb jelentőséget magában hordozó jelenség. Érdemes időt szakítani rá, és egy kicsit elmélyülni a látványban. Sajnos nem túl gyakran lesz rá lehetőségünk, de ha eljön az ideje, akkor hatalmas hibát követnénk el, ha nem állnánk meg, és csodálnánk legalább csak egy kis ideig ezt a káprázatos égi játékot.

kép: wikipédia