A hold

A Hold egy nagyon különleges égitest. Legalább is számunkra. A Föld egyetlen kísérője, és az egyetlen égitest, amelyre ember tette a lábát. Évezredek óta figyelemmel kísérjük, és mitológiai szempontból is nagyon fontos helyet foglal el. Ismerjük meg tehát egy kicsit jobban holdunkat.

Mint említésre került, a Hold Földünk egyetlen kísérője. Egy bolygónak nem feltétlenül csak egy holdja lehet, de nekünk csak egy van. Naprendszerünkben a méretét tekintve az ötödik helyet foglalja el. A Hold átmérője 3476 km, nagyjából a Földének a negyede. Földtől való távolsága 384402 km. Ami körülbelül 1,3 fénymásodpercet jelent. Ez azonban nem állandó, a Hold- Föld távolság bizonyos keretek között állandóan változik. Hol közelebb, hol pedig távolabb vannak egymástól.

holdfazisok-a-foldrol

A Hold gravitációja jóval kisebb, mint amit itt a Földön tapasztalhatunk. Nagyjából hatod akkora nehézségi erő hat a Holdon, ami annyit jelent, hogy a testek súlya hatodára csökken. Így nem csoda, hogy az űrhajósok könnyedén ugrándoznak a Hold felszínén.
A Hold keringése kötött, ezért mindig ugyan azt az oldalát láthatjuk.

Rengetegen vizsgálták már, és ma is vizsgálják a Holdat. Régen még csak szabad szemmel tehették ezt. Később már távcsöveket is igénybe vettek, ma pedig már különböző űrszondák is rendelkezésünkre állnak, hogy minél jobban feltérképezhessük kísérőnket.

Keletkezése sokáig vitatott volt, de mára már bizonyítottá vált eredete. A ma elfogadott keletkezés-történet lényege, hogy körülbelül 4 és fél milliárd éve a keletkezésben lévő föld összeütközött egy hasonló méretű égitesttel, és az ütközés által a világűrbe kilökődött anyagot csapdába zárta a Föld gravitációs tere, ami az idők folyamán gömb alakra formálódott, és azóta is így kering bolygónk körül.

kozeli-holdfelvetelNem csak tudományos, de mitológiai szempontból is nagyon érdekes vizsgálni holdunkat. Régen több nép is hitt benne, hogy a Hold egy istenség. Itt akár párhuzamot is vonhatnánk a Nappal, hiszen a Napot is sokan istenségként imádták. A görög mitológiában például Szeléné volt a holdisten. A mai napi él ennek a hagyatéka, hiszen a Hold felszínének feltérképezésével foglalkozó tudományt szelenológiának nevezik.
Általában női istenségek testesítették meg. Ez a Hold keringési idejének és a nők menstruációs cuklusának egyezősége miatt alakult így. Persze voltak férfi istenei is, de a leggyakoribb mégis a női istenek voltak.

Az emberiség fejlődése folyamán, miközben fokozatosan átalakult a hitvilág többistenhitű nézetről egyistenhitűvé, a Hold –és a Nap is- egyre inkább elvesztette jelentőségét e téren. Kezdték megkérdőjelezni a Hold isteni mivoltát. Arisztotelész az elsők között volt, aki felvetette ezt a dolgot. Az ő meglátása szerint a Hold nem egy istenség, hanem a négy őselemből álló szilárd gömb, ami félúton van csillaggá válása folyamán.

Az asztrológiában is fontos szerepet tölt be a Hold. Miután végérvényesen kiderült, hogy holdunk csak a fizika törvényeit követve kering a Föld körül, nem pedig valamilyen természetfeletti erő hatására, ez a tudományág is kezdett egyre elhalványulni. Manapság már csak áltudománynak tekintik, hiszen témája az égitestek relatív helyzetéből való következtetés a különböző események bekövetkezésére.

Akár tudományos, akár mitológiai oldalról nézzük, egyvalami biztosan mindig ugyan az marad. A Hold mindig is része lesz a mindennapjainknak. Milliók fogják még hosszú évekig tanulmányozni, rengeteg történet főszereplője lesz, és talán még úgy is hozhatja a jövő, hogy sokaknak alkalmuk lesz sétálni a felszínén.

képek: bachviragterapia.blogspot.com, www.trendcoop.hu

További bejegyzések a holdhoz kapcsolódóan: